Anyagok és tulajdonságaik

A kémia az anyagok összetételével, szerkezetével, tulajdonságaival, változásaival, előállításával és felhasználásávan foglalkozik!
Légnemű anyagok jellemzői:
-Részecskéit gömb alakúnak képzeljük.
-Részecskéi rendezetlen mozgást végeznek. Mozgásuk során rugalmasan ütköznek egymással vagy a tárolóedény falával.
 Megfigyelheted a sötét poros szobában, ahova a napfény besüt. (porszemek tánca)
-Részecskéi külső hatás nélkül keverednek el egymással!
 Kísérlet: fújj parfümöt/illatosítót és figyeld meg, hogy terjed az illat! :)
-A részecskék távol vannak egymástól és csak ütközés közben lépnek kölcsönhatásba egymással! Nincs közöttük erőhatás.
-Bizonyos mértékben összenyomhatók. Összenyomáskor a részecskék mérete nem változik, csak közelebb kerülnek egymáshoz!
-A levegő súlyából származó nyomás a légnyomás.
Folyékony anyagok jellemzői:
-A folyadékoknak nics önálló alakjuk, mindig a tárolóedény alakját veszik fel.
-Részecskéi rendezetlen mozgást végeznek. Elgördülnek egymáson.
-A folyadékok súlyából származó nyomás a hidrosztatikai nyomás.
-A folyadékba merülő testre felhajtó erő hat.
Szilárd anyagok jellemzői:
-Alakjuk állandó. Csak megfelelően nagy erőkkel lehet azt megváltoztatni.
-Részecskéi helyhez kötött rezgő mozgást végeznek.
-Térfogata állandó.
-Részecskéi között sokkal erősebb a kölcsönhatás mint az előző 2 megemlített halmazállapot között.
Érdekesség:
Tudósaink felfedeztek egy 4. halmazállapotot is! A plazmát.
A plazma ionizált gázt jelent, illetve a negyedik halmazállapotot a szilárd, a folyékony és a gáznemű mellett. Az ionizált itt azt jelenti, hogy az anyagot alkotó atomokról egy vagy több elektron leszakad, és így a plazma ionok és szabad elektronok keveréke lesz. Mivel az elektronok már nem lesznek az atomokhoz kötve, hanem szabadon mozoghatnak a plazmában, a plazma elektromosan vezetővé válik és az elektromágneses mezőkkel kölcsönhatásba lép. (Wikipédia)
Diffúzió: A gázok, folyadékok és szilárd anyagok külső hatás nélküli elkeveredése.
               A folyadékok között: Mint a málnaszörp és a víz.
               A gázok között: Mint a levegő és a parfüm.
               Szilárd anyagok között: Ezt használják ki az acéltárgyak felületi keménységének növelésére. Az elkészített acéltárgyakat grafitporba teszik,                      majd több száz fokra hevítik. A grafitból szénatomok diffundálnak az acélba. (Értem én, hogy az is külső hatás ha felhevítik de a végeredményt                attól még diffúziónak tartják...)
Fizikai tulajdonságokat érzékszerveinkkel és mérésekkel állapíthatjuk meg, amelyek során az anyag nem változik.
Fizikai tulajdonságok: szín, szag/illat, halmazállapot, olvadáspont, elektromos vezetés, sűrűség, oldhatóság...stb.
Kémiai tulajdonságokat olyan kölcsönhatásokkal lehet megállapítani amelyek során új anyag keletkezik.
Kémiai tulajdonság: bonthatóság, éghetőség...stb.
Az égés az egyik legfontosabb kémiai reakció, amely során az égő anyag az oxigénnel lép kölcsönhatásba.
Az égésnek 2 féle fajtája van:
Lassú égés: Nem szükséges hozzá magas hőmérséklet és nem kíséri fényjelenség. Pl.: vas rozsdásodása.
Gyors égés: Gyulladási hőmérsékletre, éghető anyagra és oxigénre van szükség hozzá. Pl.: amikor meggyújtasz egy gyertyát.
A lassú égés gyors égéssé alakulását öngyulladásnak nevezzük.
Erről is egy bemutató, ami részletesen és érdekesen mutatja be az égést: Az_eges.pptx
Oxidáció: oxigénnel való reakció.
Redukció: Oxigén elvonása. (az oxidáció ellentéte)
Energiahordozók:
Megújuló energia források: napenergia, szél, vízenergia, biogáz, geotermikus energia
Nem megújuló energiaforrások: köolaj, földgáz
Remélem tudtam segíteni. (Amit leírtam az egy vázlat. A pptx csak kiegészítő!)